FIDESZ Komárom - A Komáromi FIDESZ honlapja.

"Magyarország a szabadságharcosok földje"

Szeretném hazám nevében megköszönni, hogy ennyi figyelmet fordítottak a Magyarországgal kapcsolatos ügyekre – kezdte viszonválaszát Orbán Viktor az EP-ben.

A magyar politikai váltógazdálkodásért hangoztatott aggodalmakra reagálva a miniszterelnök kifejtette: „az elmúlt húsz évben én 15 évet ellenzékben töltöttem”. „Biztos lehet abban Sloboda képviselő úr is, hogy ha van Európában, aki a politikai verseny barátja, az én vagyok, és ebben Ön mindig számíthat rám” – hangsúlyozta.

A Guy Verhofstadt által felolvasott nyilatkozattal kapcsolatban a kormányfő úgy fogalmazott: a nyilatkozat korrekt volt, pusztán egy dolgot hallgatott el felolvasója, mégpedig azt, hogy a nyilatkozat írói a magyar liberális párt vezető testületének tagjai voltak. Annak a liberális pártnak, amely a legutóbbi parlamenti választások során az öt százalékos bejutási küszöböt sem érte el – tette hozzá.

Az összes ténybeli tévedésre való reakció helyett Orbán Viktor azt ajánlotta azoknak, akik kritikát fogalmaztak meg a magyar alkotmánnyal kapcsolatban, hogy olvassák el hazánk új alaptörvényét. Megfogalmazása szerint az alkotmányunk egy értékes dokumentum, és számos újítást is tartalmaz úgy, mint a kisebbség, a jelnyelv és a környezet védelme, vagy a génkezelt mezőgazdasági termékek tilalma. A kormányfő úgy vélekedett, hogy ezek a rendelkezések megfontolásra méltóak lehetnek bármelyik európai ország számára.

A miniszterelnök kiemelte, hogy a vitanapnak volt egy európai aspektusa is. Ezzel összefüggésben rámutatott: „politikai közösségünknek tudomásul kell vennie, hogy az általunk képviselt eszmék sajnos ebben a házban sem élvezik a többség támogatását”.

Mint mondta: kétség kívül néppártiak által képviselt eszmények keresztények, az egyéni felelősségen alapulnak, illetve a nemzeti érzést helyezik előtérbe, és a családot tekintik a jövő alapjának. "Ez ettől még egy európai álláspont és nekünk szabad ezt a meggyőződést képviselni" – szögezte le.

A kormányfő Robert Schumann álláspontját idézve aláhúzta: „az európai demokrácia keresztény lesz, vagy nem lesz”. A konkrétumokkal kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette: nincs vitánk a Bizottsággal a bírák függetlenségéről, hiszen a bírák nyugdíjkorhatárának ügye nem az igazságszolgáltatás, hanem az új nyugdíjrendszer kérdése. Ennek kapcsán a miniszterelnök emlékeztetett arra is, hogy hazánkat tönkretette a kezelhetetlen, kivételekkel megterhelt nyugdíjrendszer. "Ezért azt a döntést hoztuk, hogy a közszolgák tekintetében egyetlen korhatár lesz csak; ami egységes és általános" – tette hozzá.

A nemzeti bank függetlenségét érintő felvetésekre reagálva a miniszterelnök azt mondta, hogy egy olyan pont van az EB és Magyarország között, ahol éles konfliktus van, mégpedig abban, hogy a Bizottság azt kéri Magyarországtól, hogy a jegybank elnöke és a monetáris tanács tagjai ne tegyenek esküt az Országgyűlés előtt, és ne esküdjenek fel a magyar alkotmányra.

A régi alkotmány nem volt képes arra, hogy megvédje az ország vagyonát és eladósította a magyarok jövőjét nyakig – fogalmazott Orbán Viktor az alaptörvényt ért kritikákra reagálva, hozzátéve, hogy a régi rendelkezéseknek köszönhetően a gazdaságot kartellek és monopóliumok uralták. Az előző alkotmány nem védte meg a környezetet, amely lepusztult és tönkrement. Továbbá a polgári szabadságjogok sem élveztek kellő védelmet a miniszterelnök szavai szerint, ugyanis megengedte, hogy paramilitáris szervezetek kisebbségi csoportokat félelemben tartsanak.

A bizottság által felvetett problémák könnyen, egyszerűen és gyorsan orvosolhatók.

„Nem lep meg az a felfokozott érdeklődés, amely körülveszi Magyarországot. Nálunk átfogó, mély, nagyszerű és izgalmas megújítás történt az elmúlt másfél évben” – mondta el Orbán Viktor az EP szerdai, Magyarországról szóló vitájában. A magyar kormányfő szerint a megújítás indokolt és sürgető volt. Emlékeztetett: 2010-ben hazánkat a gazdasági összeomlás fenyegette, a tízmilliós Magyarországon kevesebb mint hárommillió adófizető tartotta el az országot, többen éltek állami pénzből, mint a gazdaságból, a jog nem szankcionálta a paramilitáris szervezetek működését. Óriási munkát végeztünk az elmúlt másfél évben. Erre a munkára mi büszkék vagyunk – jegyezte meg.

A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy bár bőven vannak még komoly gazdasági nehézségeink, de most először Magyarországon a költségvetés az európai normák szerint is stabil költségvetésnek tekinthető. Az államadósságot csökkentjük, a fizetési mérlegünk tartósan pozitív. Törvényen kívül helyeztük és felszámoltuk a paramilitáris szervezeteket, ezért ma Magyarországon minden kisebbség védelmet élvez, ideértve a nemzeti kisebbségeket, a roma és zsidó kisebbséget is. A kormány ezeket a kisebbségeket a jövőben is mindig meg fogja védeni– fűzte hozzá a miniszterelnök.

Másfél év alatt megalkottunk egy új alkotmányt, 25 sarkalatos törvényt, és 339 egyéb törvényt. Strukturális reformokat hajtottunk végre; újjászerveztük a kormányzati, önkormányzati, közigazgatási, igazságszolgáltatási és az oktatási rendszert, az egészségügyi ellátást, az adó és közteherviselési rendszert, a nyugdíjrendszert és a szociális ellátás rendszerét – sorolta a kormányfő.

Mindent átszerveztünk, ami Magyarországon államadósságot termelt – húzta alá Orbán Viktor. Természetesen ez érdeksérelemmel, lobbi- és üzleti érdekek és nagy üzleti erőcsoportok érdekének megsértésével is jár – fűzte hozzá. Példaként a bankadót és a nagy cégeket terhelő válságadókat említette. Felhívta a figyelmet arra, hogy az 1949-es kommunista alkotmány helyett - utolsóként az egykor megszállt országok közül – újat hoztunk létre.

Magyarország megújítása és átszervezése az európai elvek és értékek alapján történt. Támaszkodtunk az unióhoz tartozó tagállamok bevált gyakorlataira, és az EU alapdokumentumaira is – fogalmazott a magyar kormányfő. Orbán Viktor szerint ilyen mértékű és tempójú átalakítás mellett természetes, hogy felmerülnek vitás kérdések. A miniszterelnök elmondta, a mai napon levelet küldött Barroso-nak, melyben kifejezte azon véleményét, hogy a bizottság által felvetett problémák könnyen, egyszerűen és gyorsan orvosolhatók. A jövő héten esedékes találkozónkon gyors eredményeket remélek – fűzte hozzá Orbán Viktor.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottság által jogilag kifogásolt szakaszok közül egyetlen egy sem érinti a magyar alkotmányt, hiába írnak az újságok mást. Az alkotmányhoz kötődő átmeneti rendelkezések közül kettőt ért kifogás a bizottság részéről, melyek orvoslására rendelkezésre állunk – fűzte hozzá. Orbán Viktor nyomatékosan leszögezte: ezidáig a magyar alkotmány egyetlen szakaszát sem vonta senki semmilyen természetű jogi kétely alá.

Felszólalásának végén Orbán Viktor arra kérte arra kérte a jelen lévő képviselőket, az európai értékek jegyében a jövőben is támogassák azt a nagymértékű átalakítást és átszervezést, amelyet a kormány most fejez be Magyarországon. Magyarország számít az Európai Parlament támogatására – zárta beszédét a miniszterelnök.

„Magyarországnak nem hitelre van szüksége”

Magyarországon nincsenek doktrinerpolitikusok, én sem vagyok az. Akkor vagyok kemény, amikor a hazám érdekében áll, és akkor kötök kompromisszumot, amikor a magyar emberek érdeke megkívánja. Ez nem doktrinerség, hanem ésszerűség kérdése – szögezte le Orbán Viktor hozzátéve, ezt tartotta és tartja a legfontosabb dolognak.

Rámutatott, amiről ma szó esett, nem az Európai Unió, az IMF és Magyarország közötti pénzügyi tárgyalás. A miniszterelnök reményeit fejezte ki, hogy az elkövetkező gazdasági tárgyaláson is sikerül egyezségre jutni.

A kormányfő elmondta, az alkotmánynak van egy törzsszövege, amit tavaly április 25-én elfogadott a magyar parlament és van az egy, a január elsejei hatálybalépését elősegítő átmeneti rendelkezésekre vonatkozó szakasza is. Amit az Európai Bizottság kifogásol, az utóbbiban található, nem pedig az alkotmány szövegében – erősítette meg korábbi kijelentését Orbán Viktor.

Kitért rá, a testület e tekintetben a PSZÁF és az MNB esetleges összevonásának gondolatát kifogásolta – amit az átmeneti rendelkezések rögzítettek – de a miniszterelnök szavai szerint „ez így nem fontos”. Szerintünk jobban működne a két szervezet, ha összevonnánk, de eddig se voltak összevonva. Ha a bizottság úgy gondolja, ne vonjuk össze őket, akkor külön maradnak. Ez nem egy kardinális gazdaságpolitikai, vagy alkotmányfilozófiai, hanem kifejezetten technikai kérdés – tette hozzá a kormányfő.

Magyarországgal szemben van politikai offenzíva – válaszolta újságírói kérdésre Orbán Viktor, de - mint mondta – „ezen nem kell meglepődni”, hiszen a politikai élet része, hogy hol offenzívát, hol defenzív akciókat kell végrehajtani. Az, hogy időnként a velünk szemben álló politikusok úgy gondolják, hogy Magyarországgal szemben politikai hadjáratot folytatnak, legitim része a politikai küzdelemnek. Ez ellen nem érdemes tiltakozni. Aki politikusnak megy, ne lepődjön meg, hogy időnként durván megtámadják, ez része a munkájának - mondta.

Magyarországgal szemben természetesen van spekuláció – jelentette ki a miniszterelnök, de mint folytatta, minden országgal szemben van, amelyik eladósodott. Úgy folytatta, ha ma nem 80 százalék felett lenne a magyar államadósság, hanem 52 százalék volna – mint 2002-ben mikor az első Orbán-kormánytól a szocialisták átvették az irányítást, akkor nem lennének spekulációk velünk szemben. Azért vannak, mert magas az államadósságunk – mutatott rá a kormányfő.

Magyarországnak nem hitelre van szüksége, mi nem akarunk pénzt az Európai Uniótól – szögezte le Orbán Viktor, hozzátéve, csupán biztonsági hitelmegállapodást kívánnak kötni, mert attól tartanak, előállhat az a helyzet, amikor Magyarország nem lesz képes a piacon értékesíteni állampapírjait. Még arra is hajlandóak vagyunk, hogy inkább a piacon adjuk el, magasabb kamattal papírjainkat, minthogy olcsó európai pénzt használjunk – fűzte hozzá az előző gondolat kapcsán a miniszterelnök. Kifejtette: a biztonsági megállapodás azért szükséges, ha a piacon nem boldogulunk, akkor is legyen alattunk egy „kifeszített biztonsági háló”.
Orbán leszögezte: az IMF tárgyalások nem az államcsődről, vagy a hitelről szólnak, hanem az imént említett biztonsági hálóról.

Arra a kérdésre, milyen ténybeli tévedések hangzottak el az európai parlamenti képviselők részéről, a miniszterelnök azt válaszolta: a képviselők nem voltak könnyű helyzetben, mivel egy másik kultúrából származó alkotmányt elolvasni, megérteni, illetve az azzal kapcsolatos vitákban állást foglalni nagyon nehéz dolog. Nyilvánvaló, akik ma hozzászóltak, azoknak a töredéke sem olvasta el a magyar alaptörvényt. A vitában a „pártszimpátia felülírta a szövegismeretet” - mondta Orbán Viktor.